Tanulmányok

A "GINOP-5.3.5-18-2018-00088- "A generációk közötti együttműködés elősegítése a kiskereskedelmi munkahelyeken; érdekképviseleti szervezetek együttműködésével és a Miskolci Egyetem bevonásával" projekt keretében készített tanulmányok.

"A generációk közötti együttműködés elősegítésea kiskereskedelmi munkahelyeken; érdekképviseleti szervezetek együttműködésével és a Miskolci Egyetem bevonásával"

1. Kutatási alapvetések

1.1. Probléma megfogalmazása európai szintenFranciaország, Németország, Spanyolország és Svédország az Európai paktum létrehozására tett javaslat keretében négy problémakört fogalmazott meg:−a fiatalok sérülékenységét−a generációs különbségeket átívelő szolidaritás szükségességét napjaink öregedő társadalmaiban−a fiatalok oktatás és szakképzés révén történő felkészítésének fontosságát−a fiatalokat érintő valamennyi szakpolitikai terület jobb összehangolását.

Ez az elemzés megegyezik a fehér könyvben foglaltakkal. Gazdasági és szocio-kulturális tényezők kényszerének engedve az ifjúság alapvető változásokon megy keresztül. A korábbi generációkhoz képest a mai fiatalok életszakaszai kitolódnak; a következő fejlődési szakaszba számukra hosszabb, és több kitérővel tarkított út vezet.

A lisszaboni stratégia félidős értékelésének előkészítése során az Európai Tanács számításba vette, milyen fontos szerepet játszanak a demográfiai tényezők Európa jövőjének alakításában.

A demográfiai változások kihívásáról szóló bizottsági zöld könyv megállapításainak megfelelően a születések számának csökkenése és a várható élettartam növekedése drámaiváltozásokat idézett elő az európai népesség számában és korösszetételében. 

A 15 és 24 év közötti fiatalok száma várhatóan 25%-kal, arányuk a lakosság egészéhez képest 12,6%-ról 9,7%-ra csökken 2005 és 2050 között. A 65 év feletti korosztály aránya ezzel szemben 16,4%-ról 29,9%-ra növekszik. A zöld könyv felhívja a figyelmet arra, milyen következményekkel járnak ezek a változások Európa szempontjából, különös tekintettel az európai fiatalokra. 

Az új Szociálpolitikai Menetrend 2005–2010 is számol a több generációt érintő megközelítés fontosságával.

A fiatalok megjelenése a munkaerőpiacon számos nehézségbe ütközik; munkanélküliségük aránya csaknem kétszerese az európai átlagnak (17,9% a 25 év alattiak esetében, szemben a 25 évesek és 25 év felettiek körében jelentkező 7,7%-os munkanélküliséggel). A fiatalok esetében különösen nagy az elszegényedés veszélye (19% a 16–24 évesek esetében, szemben a 25–64 éves korosztályra jellemző 12%-kal).

A fiatalok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a lisszaboni célkitűzések megvalósításához, azaz a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítéséhez, hiszen közülük kerülnek ki a jövő munkavállalói és munkaadói, s számos olyan képesség forrását jelentik, melyre a kutatás, innováció és vállalkozások területén igen nagy szükség van. 

Ezeket a célkitűzéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha a fiatalok magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó oktatásban és képzésben részesülnek, mely biztosítja számukra a szükséges tudást, képességeket és kompetenciákat. Ez pedigkizárólag akkor valósulhat meg, ha útjukból elhárulnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés jelentette akadályok. Törekedni kell ezenfelül a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére is; a fiatal nők körében ugyanis magasabb a munkanélküliség és a szegénység aránya, míg a fiatal férfiak esetében nagyobb arányt ölt az iskolai lemorzsolódás.1A várható élettartam növekedése és a csökkenő termékenység miatt Európában gyorsan nő az ...

1. Lásd erről: A Bizottság közleménye a Tanácsnak az ifjúságot érintő európai szakpolitikákról. Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az Európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése {SEC(2005)693}